Nyolcadik alkalommal jutalmazta szerdán az RMDSZ azokat a művészeket, akik az erdélyi magyar kulturális értékek létrehozásához, megismertetéséhez és átörökítéséhez hozzájárultak. Az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat a magyar kultúra napján adták át Kolozsváron: Tompa Gábor színházigazgató, rendező, Lövétei Lázár László költő, Ujvárossy László grafikus részesült a kitüntetésben. Emellett Szilágyi István írót a Communitas Alapítvány és a Kós Károly Akadémia Alapítvány Erdélyért Életműdíjjal méltányolta. „Állandó kérdezésre, kételkedésre, a megismerés vágyára, kíváncsiságra, nyitottságra, a másság befogadására és elfogadására biztat bennünket Tompa Gábor, Lövétei Lázár László, Ujvárossy László és Szilágyi István is” – jellemezte a művészeket a sétatéri Kaszinóban tartott díjátadon az RMDSZ kultúráért felelős ügyvezető alelnöke. Hegedüs Csilla szavai szerint az alkotás szabadságát elvenni bűn, ezért nem mondják meg politikusokként, hogy „merre van az előre az erdélyi magyar kultúrában”, ezért nem szabnak irányt, nem osztanak ki feladatokat, hanem annál inkább: a Communitas Alapítványon keresztül alázattal támogatják az alkotókat. „A mi feladatunk segíteni ízig-vérig megélni a szabadságot” – hangsúlyozta a kultúráért felelős ügyvezető alelnök. Elmondása szerint 30 évvel a kommunizmus bukása után „a művészet szabadságának, a kritikának, a különvéleménynek, a görbe tükörnek” volt az ünnepnapja a díjátadó gála.
Brendus Réka, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezetője hozzáfűzte, a díjazottak nem csupán a kultúra, hanem a magas minőségű kultúra alkotói. „Minőségi és igényes kultúrává pedig attól válik, hogy annak fogyasztói is legalább annyira igényesek” – érvelt kijelentése mellett. Amint a Kós Károly Akadémia Alapítványt vezető Markó Béla elmondta: a díj értékét nem az adja, hogy azt kik ítélik oda, hanem az, hogy eddig kik kapták meg. Szilágyi István az ötödik, aki átvehette az életműdíjat, előtte Kántor Lajos irodalomtörténész, Egyed Ákos történész, Csíki Boldizsár zeneszerző és Dávid Gyula irodalomtörténész kapta meg az elismerést – tette hozzá. A Szilágyi Istvánt méltató Karácsonyi Zsolt, a Helikon folyóirat főszerkesztője kijelentette: Szilágyi István műveiben a lélek megmaradása a kérdés. Az író újra és újra azokat a kérdéseket járja körül, amelyek időkön, emberéleteken túliak.
Tompa Gábor színházigazgatót és rendezőt, aki előadóművészet kategóriában kapott kitüntetést, Kelemen Hunor szövetségi elnök méltatta. „Bátran elmondhatjuk, hogy Tompa Gábor korszakváltó és korszakalkotó művész”, emelte ki. Hozzátette, „világszemléletét és rendezői, művészi látásmódját a családi vonatkozások mellett jelentősen meghatározta az, hogy nemcsak két kultúra találkozópontján született, él és tanult, hanem az is, hogy mindkettőben otthonosan mozog” – fogalmazott a politikus. Tompa Gábor szerinte képes a megújulásra, nem olcsón szórakoztat, nem előre legyártott magyarázatokat rág a nézők szájába, hanem sajátos stílusában gondolkodásra késztet, hiszen a világba vetett ember létkérdéseivel foglalkozik, így az értelmezést mindig a közönségre bízza.
Az irodalom kategóriában díjazott Lövétei Lázár László költőt méltatva Markó Béla kijelentette: költészete késélen egyensúlyozik a pátosz és irónia közt. Szerinte Lövétei Lázár László alkalmi verseit „ugyanaz az úr rendelte, aki minket idevezetett”. “Olyan poeta doctus, aki tudja, hogy ezeken a pásztori tájakon évszázadokkal ezelőtt sem csak a bibliaforgatáshoz, hanem ahogy mondani szokás, az ekeszarvához is hozzászoktak a prédikátorok. Igen, nem véletlen a harag a legújabb könyvcímben. Lövéteiben is harag dúl az elveszett harmónia, az elveszett erdélyi világegész miatt. Ha úgy tetszik, az egyszer már meglelt, aztán ismét elveszített erdélyi egyetemesség nosztalgiáját is hordozzák ezek a virtuóz költemények” – méltatta a díjazottat Markó.
A képzőművészet kategóriában díjazott Ujvárossy László grafikus méltatásában Kolozsi Tibor szobrász azt is megemlítette, hogy a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemen (PKE) Ujvárossy hozta létre a máig egyetlen magyar nyelvű képzőművészeti szakot Romániában. “A képmánia hobbijának engedve, fiatalkori bezártságát kárpótolva, nyaranta kulturális turizmust folytatott Európa legnagyobb múzeumaiban. A Velencei Képzőművészeti Biennáléról és a Párizsi Kortársművészeti Seregszemléről rendszeresen beszámolt a Várad művészeti lapban. 1980 óta szerepel romániai, 1990 után magyarországi és nemzetközi grafikai biennálékon, valamint egyéb szakmai kiállításokon. Az elmúlt években tíz egyéni tárlata volt” – sorolta Kolozsi Tibor.
A Szilágyi Istvánt méltató Karácsonyi Zsolt, a Helikon folyóirat főszerkesztője kijelentette: műveiben a lélek megmaradása a kérdés. Az író újra és újra azokat a kérdéseket járja körül, amelyek időkön, emberéleteken túliak. „Szilágyi István a távoli, vagy nem is olyan távoli múltban játszódó, apró kontinensünkön is túlsugárzó regényei minden esetben hozzánk, a mindenkori, az éppen jelenlegi olvasókhoz, „jámbor vadakhoz” szólnak, hiszen hollóidők bármikor fölénk terjeszthetik szárnyaikat, korántsem szimbolikus értelemben” – fogalmazott a Helikon főszerkesztője. Az est további részében Bogdán Zsolt kolozsvári színművész mutatta be A magyar nyelv története című, Bartis Attila szövegeiből készített előadását. (maszol.ro)