Hetvenedik születésnapja alkalmából ünnepi versdélutánnal köszöntötte Balla Zsófia költőt a Kós Károly Akadémia és a Látó szépirodalmi folyóirat január 30-án, szerdán, a marosvásárhelyi Bernády Házban.
A teltházas, közel kétórás rendezvény alatt az esemény házigazdái, Markó Béla és Kovács András Ferenc nemcsak irodalmi munkásságáról, hanem egész életútjáról, gyermekkoráról, a költői szárnybontogatásának időszakáról, életének fontosabb helyszíneiről is kérdezték Balla Zsófiát.
Markó Béla méltatásában elárulta, hogy számára az az igazi költõ, akit alkotásaiért irigyelni lehet, Balla Zsófia pedig e sajátos mérce szerint is a legkiválóbb alkotók sorába tartozik, aki a pátoszos, közösségi költészetnek elkötelezett, markáns alkotónemzedékbõl kiríva egy késõbbi generáció hírnöke volt. Sikerült együtt tartania a fennköltet és a groteszket, de oly módon, hogy közben megõrizte a jövõ és az otthon pátoszát – mondta Markó Béla.
Kovács András Ferenc a vers mai helyzetét taglaló kérdéseire válaszolva, a költőnő úgy vélte, a magas költészetet mindig is kevesen olvasták, a mai irodalomfogyasztás méginkább a könnyû mûfajok felé fordul, emiatt egyre több hajdani költőóriás felejtõdik el.
Az ünnepi rendezvényen a költő verseiből Bíró József színművész szavalt. Meglepetésként Balla Zsófia férje, Báthori Csaba költõ hitveséhez írt Amíg idõ van címû, új versét osztotta meg a jelenlevõkkel.
Balla Zsófia a jelenkori erdélyi magyar költészet egyik meghatározó alakja. 1965 óta jelennek meg versei. 1972-1985 között a Kolozsvári Rádió magyar nyelvű adásánál dolgozott zenei szerkesztőként. 1978-1982 között a kolozsvári Gaál Gábor Irodalmi Kör vezetője volt. 1994-ig különböző romániai magyar lapoknál dolgozott, mint például az Előre (1985-1989), Családi Tükör (1989-1992), A Hét (1992-1994). 1990 óta a Román Írószövetség választmányi tagja, valamint a Magyar Írószövetség tagja. 1992-től a pécsi Jelenkor szerkesztőbizottsági tagja. 2013-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.