Szakács István Péter Székelyudvarhelyen született 1957-ben. Középiskolai tanulmányai befejezése után a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar-francia szakán szerzett tanári oklevelet 1984-ben. Azóta szülővárosában tanít. Jelenleg hajdani középiskolája, a Tamási Áron Gimnázium tanára.
Írásai 1990-től jelennek meg erdélyi és magyarországi lapokban, folyóiratokban (Bárka, Előretolt Helyőrség, Hargita Népe, Helikon, Irodalmi Jelen, Kortárs, Korunk, Krónika, Látó, Polgári Élet, Székelyföld, Tekintet, Udvarhelyi Híradó stb.).
Novellás és elbeszélés kötetei
Francia tavasz (Mentor Kiadó, 1996), A belga utazó (Mentor Kiadó, 2001), Jerikói lonc (Kráter Kiadó, 2003),Elízium panzió (Bookart, 2013), Csempészáru (Bookart, 2016), Az angyalok átjárója – válogatott novellák, elbeszélések (Előretolt Helyőrség Íróakadémia, 2021), Zsebművészet – karcok (Irodalmi Jelen Könyvek, 2021).
Az erdélyi magyar sajtóban közölt publicisztikai írásaiból készült válogatását Le nem hallgatási botrány címen jelentette meg (Csíkszereda, 2007). Skót alteregójával, Steven Cookkal együtt írt farsangi komédiái Gimicsodavilág címen jelentek meg (Pro-Print Kiadó, 2012). Ezeket gimnáziumi tanárkollégái adták elő a diákok nagy örömére.
Több szépirodalmi antológiában szerepel: Erdélyi Dekameron (Ablak Kiadó 1996/2-1997), Erdélyi Szép Szó (Pro-Print Kiadó, 2000-2020), Lassított lónézés – erdélyi magyar elbeszélők 1918-2000 (Kalota Könyvkiadó, 2002), Újabb erdélyi elbeszélők (Palatinus, 2005), Örök készenlétben (Magister Kiadó, 2009), A hibátlanság vágya – a Látó Nívódíjai 1991-2009 (Bookart, 2010), Von der unendlichen Ironie des Seins Ungarische Ungereimtheiten (Göttingen, Die Horen 264, 2016) Az év novellái 2017 (Magyar Napló), Megírni az otthont (Tamási Áron Gimnázium, 2018), Cărți De Vizită Névjegyek (Editura Ardealul, 2021).
Szépírói és publicisztikai tevékenysége mellett a 90-es évektől tudományos munkával is foglalkozik. Irodalomtörténeti kutatásokat végzett Kanadában. 1997-ben doktorált a kanadai magyar irodalom történetéből írt dolgozatával, melynek könyvváltozata Szavak prérijén címen jelent meg (Polis, 2002).
Díjak, elismerések
Látó szépirodalmi folyóirat nívódíja (1994),
EMIA novellapályázatának III. díja (1998),
EMIA esszépályázatának III. díja (2000).
Tagja az Erdélyi Magyar Írók Ligájának, a Magyar Írószövetségnek, a Romániai Írók Szövetségének.