Megjelent a Korunk szeptemberi lapszáma.
A lapszám a magyar politikai életében fontos szerepet játszó, klasszikus gondolkodók eszméit mutatja be, a legfontosabb személyiségek köré szerveződve vizsgálja a hozzájuk kapcsolódó gondolati paradigmákat, egyben mint koruk döntő politikai eseményeire vonatkozó reflexiót. A szerzők néhány befolyásosabb politikai gondolkodó személyes kontextusára, szellemi hálózataira, hatásaira és örökségére reflektálnak. Mindezek révén a lapszám újszerű betekintést nyújthat abba, hogy miként érzékelték és adaptálták az alapvetően nyugati politikai kultúrát egy olyan országban, amelyet sokan sokáig az európai perifériához tartozónak tekintettek. A tartalomból: Petneházi Gábor: Egység és széttagozódás. A magyar politikai gondolkodás a 16–17. század fordulóján két ismeretlen dokumentum tükrében; Smrcz Ádám: A homo oeconomicus és homo politicus csatája a 19. századi magyar politikai eszmetörténetben; Horkay Hörcher Ferenc: Raymond Aron és a „politikai” fogalmának morális és realista értelmezési paradigmája; Nagy Ágoston: A rendi politika határai. Egy diétai vita tanulságai; Tóth Kálmán: A nyugat-európai modernizáció tapasztalatának hatása Gorove István politikai gondolkodására; Nyirkos Tamás: „Egy elsőrendű államférfi”. Joseph de Maistre a Religio folyóiratban (1841–1900); Kovács Eszter: Concha Győző a politikai szabadságról; Horkay Hörcher Ferenc: Kolnai Aurél és „a politikai” fenomenológiája.