Életének 75. évében elhunyt Horváth Andor esszéíró, szerkesztő, műfordító, egyetemi tanár.
Horváth Andor 1944. március 8-án született Kolozsváron.
Középiskolai tanulmányait a Brassai Sámuel Líceumban végezte (1961), a Babeș–Bolyai Egyetemen francia–magyar tanári diplomát szerzett (1966). Négy évig Tordán tanított, 1970-től A Hét belső munkatársa volt Bukarestben; előbb a világirodalmi rovat szerkesztője, 1975-től az 1983-ig főszerkesztő-helyettes. Ekkor átszervezik a szerkesztőséget, Horváth Andort is leváltják, és a Művelődés szerkesztőségébe kerül 1990-ig.
1990 januárjától 1992 szeptemberéig a román Művelődési Minisztérium miniszter-helyettese, majd államtitkára. Ugyanakkor 1990-től a kolozsvári BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszékének adjunktusa, összehasonlító irodalomtörténetet tanít, 1997–2011 között egyetemi docens. 1990-ben többedmagával megalapítja a romániai Soros Alapítványt.
1995-től a kolozsvári székhelyű Bolyai Társaság elnöke. 1996-tól a Korunk főszerkesztő-helyettese. 1999 és 2004 között tagja volt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Szenátusának.
Horváth Andor számos világirodalmi tárgyú esszé- és tanulmánykötet, illetve tankönyv szerzője és társszerzője volt. Többek között Montesquieu- és Camus-műveket fordított.